Kezdőlap Kultúra és szórakozás Kiállítás Aki több volt, mint restaurátor…

Aki több volt, mint restaurátor…

50

In memoriam Vígh László (1957-2016)
http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2016/1/Vigh-Laci.htm

2016. január 4-én elhunyt Víg László szobrász, keramikus, Balázsy Ágnes-díjas restaurátor, fotós, a Koszta József Múzeum művész-szilikátrestaurátora.

A múzeumi tárgyak festmények, szobrok, restau-rálása mellett, ami a munkáját jelentette, a fő művészeti területe a kerámiaművesség és a grafika volt. Szobrai, kisplasztikái kerámiából és bronzból készültek. A realista művészeti irányzat híve volt. Köz- és magángyűjteményekben több mint 500 alkotása található.

Szobrásznak készült, végül restaurátor lett, de soha nem adta fel művészi ambícióit. Szentesen és a környék emlékhelyein számos művészeti alkotás – festmény, dombormű, szobor, épületdísz – őrzi a keze nyomát.

A szentesi múzeum néprajzi gyűjteménye utóbbi harminc évi gyarapodásának tárgyait, számos kis- mesterség szerszámait, eszközeit tisztította és konzerválta.

2008. április 8-án a 33. Restaurátor Konferencián munkásságát a dr. Balázsy Ágnes tanárnő emlékére alapított díjjal ismerte el a szakma

Vigh László Derekegyházon született 1957. február 23-án.

Általános iskolába Nagymá-gocson járt, majd a Horváth Mihály Gimnáziumban tanult tovább orosz nyelvi tagozatú osztályban. (Később ugyanitt művészettörténetet tanított.) 1975-ben érettségizett.

Ez után két évig Szegeden az Alföldi Bútorgyár adminisztrátora, majd újabb két évig Hódmező-vásárhelyen a Majolikagyár égetője.

1979. szeptemberében lett a Koszta József Múzeum restaurátora. Felsőfokú végzettségét munka mellett szerezte. A vágyott szobrász szakra kétszer is felvételizett, majd 1985-ben szilikát-restaurátor oklevelet szerzett a Budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskola tárgyrestaurátor szakán.

Az eltelt közel 30 esztendőben sok ezer tárgyat restaurált. Közöttük kiemelkedő együttesek voltak a Szegvár-oromdűlői ezer síros avar temető anyaga, a budapesti Történeti Múzeum római üvegtárgyai egy része, a Vésztő-Mágori, a Szegvár-Tűzkövesi őskori lelek, valamint a gorzsai és az ópusztaszeri leletek egy része. Jelentős volt a Koszta József Múzeum törzsgyűjteménye egy részének újrarestaurálása is.

Nevéhez kötődik Csanytelek-Újhalastó neolit lelőhely, Nagymágocs-Paptanya szarmata település, Szegvár-Kastély középkori (reneszánsz) emlékeinek, Csongrád-Bokros neolit, Csongrád-Felgyő (László Gyula) avar, Derekegyház-Ibolyásdomb, Szegvár-Kontrapart, Szentes-Borbásföld leleteinek kiegészítése és konzerválása, de olyan kuriózum is, mint a Helikon Múzeum kocsi gyűjteménye egy részének restaurálása

A Koszta József Múzeum csaknem minden kiállításának művészeti tervezője és a megépítés kivitelezője volt. Ezek között kiemelkedő a 2004-ben átadott, ALFA pályázat keretében felújításra került, és a Múzeumnak is otthont adó megyeházi épület tárlatainak látványtervezése volt.

A Csongrád Megyei Múzeumi Szervezeten belül az új csongrádi bronzkori és a hódmezővásárhelyi újkőkori kiállítások anyaga egy részének restau-rálója, a kiállítások látványtervezője, és részben kivitelezője volt.

Ő készítette Ópusztaszeren, a Nemzeti Történeti Emlékparkban a Promenád viselettörténeti kiállítás épületszobrászati elemeit.

Restaurátori munkájával szobrok, értékes képek egész sorát tette láthatóbbá, élvezhetőbbé:

– Thorma János gipsz mellszobor, restaurálás és bronzba öntés (Thorma János Múz., Kiskunhalas, 1978)

– KJM történelmi arcképcsarnoka, a szentesi polgármestereket ábrázoló nagy olajfestmények (1985)

– Vastagh György: Kossuth Lajos egészalakos olajképe (1989 – a Polgármesteri Hivatalban látható)

– Mária a gyermek Jézussal (Zsolnay kerámia, ľ-es kerámia szobor, restaurálása, Óföldeák, 1993);

– Dankó József: Kuruc szobor restaurálása (homokkő, 5,2 m, Kiskunhalas, 1994);

– A Kecskeméti Görög Egyházművészeti Kiállítás restaurátora (1991/1992);

– Thorma János: Kossuth Lajos egészalakos olajfestménye (Thorma János Múzeum, Kiskunhalas, 1996);

– Thorma János: Talpra magyar – nagyméretű olajkép (Thorma János Múzeum, Kiskunhalas, 1997/98)

– a szentesi görög ortodox templom ikonosztáza, a katolikus Szent Anna templom Szent József szobrát,

– a református templom díszítő kőanyagát, valamint a volt megyeháza homlokzati szobrait.

– a Dr. Sipos Ferenc Idősotthonban díszkút, épületkerámia és Noé bárkáját ábrázoló dombormű

– számos műemlék jellegű épület gipsz tagozatainak restaurálása, pótlása Szentesen és Csongrádon

Önálló képzőművészeti alkotóként, szobrász-ként, keramikusként és grafikusként Szentesen és a környéken a műemléképületek felújításában, azok belsőépítészeti és épület-szobrászati munkájában aktívan részt vett.

E téren kiemelkedő munkái voltak Szentesen az egykori zsinagógából kialakított Városi Könyvtár felújítása, ahol nemcsak díszítőművész, hanem belsőépítész is volt. Megálmodta a szintek közötti osztófödém gazdag stukkódíszítését, akárcsak az oszlopfőket, amelyek a régi öntöttvas oszlopok mintáit követik.

Önálló szobrászati és kerámiaművészeti alkotó-tevékenysége indíttatását gimnáziumi rajztanárától, Terney Bélától kapta. (Az ő fiatalon elhunyt fia, Terney László volt a zsinagóga-könyvtár tervezője.)

A szentesi képzőművészeti körben főként a rajzolással és a szobrászkodással ismerkedett meg, az agyag ettől kezdve végigkísérte egész élet-pályáját. Munkássága eredményei láthatók a köz-tereken, de több kollektív és egyéni kiállításon mutatkozhatott be, a kultúrát és a művészeteket kedvelő nagyközönség előtt.

Kiváló ismerője volt Szentes város és térsége építészeti örökségének, képzőművészeti kincseinek, jeles alkotói munkásságának. Szerzőként jegyzi és több művészi portréval gazdagította az ezredfordulón két kötetben nyomtatásban és az Interneten is megjelent Szentes helyismereti kézikönyve építészeti és képzőművészeti fejezeteit. Fotói, írásai ezen kívül is számos kiadványban megtalálhatók.

A régészeti korok agyagművességéből különösen a gepidák kerámiakultúrája ragadta meg. Bese László a szentesi feketekerámia atyja biztatására kipróbálta a redukciós égetést, amelyet közel egy évtizeden keresztül gyakorolt, művészi díszkerámiák sorát elkészítve.




Forrás