Zenei örökség tér vissza Szentesre – a Péter család újabb ajándéka a Koszta József Múzeumnak
A Koszta József Múzeum újabb különleges darabokkal gazdagodott: november 4-én, kedden délelőtt a Péter Pál Polgárházban ünnepélyes keretek között Péter András, dr. Péter Pál Ottokár unokája adta át a múzeum számára azt a zenei gyűjteményt, amely eddig a család féltve őrzött hagyatékának részét képezte. Az ajándékozás gesztusa nemcsak családi emlékek átadását jelenti, hanem egy újabb fontos fejezetet a szentesi polgárság művelődéstörténetében.
Az átadott anyag ötven, jórészt bakelit hanglemezt tartalmaz az 1940-es, ’50-es és ’60-as évekből, valamint egy gazdag, gondosan beköttetett kottaanyag-gyűjteményt, amelyet Péter András édesapja, Péter Pál Ernő állított össze. A darabok között számos, az 1900-as évek első feléből származó eredeti kottát találunk, amelyek bepillantást engednek a család zenei érdeklődésébe és abba a kulturális közegbe, amelyben Szentes egykor virágzott.
Egy orvos, aki a gyógyítás mellett a muzsika szolgálatában is élt
A Péter család neve régóta összefonódott Szentes város történetével. Az orvosi, polgári és művészi hagyományokat egyaránt őrző család legismertebb tagjai közé tartozott dr. Péter Pál (1924–2012) labordiagnoszta és balneológus főorvos, aki a szentesi kórházban kezdte pályáját, és a termálvíz gyógyászati alkalmazásának egyik korai szorgalmazója volt.
Noha hivatása az orvosi pályához kötötte, fiatal korától a zene volt az igazi szenvedélye. Hegedűművészi ambícióit komoly tanulmányok is kísérték: két év alatt végezte el a zeneakadémia négyéves anyagát, és tanára, Gábriel Ferenc biztatta is, hogy folytassa a művészképzést. A korabeli szabályozások azonban nem tették lehetővé, hogy Budapestre költözzön, így a gyógyítás lett élete fő hivatása. Zenélni azonban soha nem hagyott fel – utolsó nyilvános fellépése 1962-ben volt a szentesi zeneiskolában, ahol Bálint Ágnes és Halmy Lujza társaságában adott szonáta- és dalestet. Később Győrben az orvos kollégáiból alakult, tréfásan Senilitas névre keresztelt vonósnégyesben játszott tovább.
A polgárház, ahol mindig szólt a zene
A Péter Pál Polgárház falai ma is őrzik a századforduló hangulatát: a szalonban, ahol hajdan két zongora állt, hetente rendeztek házimuzsikát. A bútorok, festmények, fotók és könyvek mellett a zene szeretete határozta meg leginkább a ház atmoszféráját.
Az épület és a benne őrzött tárgyak a város tulajdonába az 1970-es években kerültek, amikor az akkori tanács a múzeum részére megvásárolta a házat és a benne lévő berendezést. Ennek köszönhetően egy rendkívül értékes helytörténeti gyűjtemény maradt fenn, amely nemcsak a Péter család életmódját, hanem a szentesi polgári lét kulturális arculatát is bemutatja.
A ma már állandó kiállításként látogatható polgárházban számos olyan tárgy található, amely dr. Péter Pál jóvoltából került közgyűjteménybe. Most az unoka ajándéka révén ez az örökség újabb elemmel gazdagodik: a zenétől átitatott családi múlt újra visszatért oda, ahol valaha megszületett.
Emlék és érték – Szentes kulturális hálójában
A mostani adomány a múzeum munkatársai szerint nemcsak zenei, hanem helytörténeti szempontból is jelentős, hiszen a lemezek és kották jól illeszkednek a polgárház miliőjéhez, s egyben dokumentálják a szentesi zenekultúra 20. századi gyökereit.
A Péter család hagyatékának egy része már eddig is a város kulturális örökségének alapköve volt. Dr. Péter Pál személyes tárgyai, bútorai és fotói a helyi történelem egyik legizgalmasabb fejezetét képviselik, hiszen az orvos–zenész–fotográfus egy személyben testesítette meg mindazt, amit a 20. századi magyar értelmiség legjobb hagyományai jelentettek: tudást, műveltséget, alkotóerőt és lokálpatriotizmust.
Péter András mostani ajándéka ezt az örökséget nemcsak megőrzi, hanem újra a közösség elé emeli – méltó módon folytatva azt a családi küldetést, amely Szentes múltjának és kulturális identitásának szerves része lett.
www.szentesimozaik.hu
Hírek|29
