Kezdőlap Szentesi Élet Egykori falfestményt is rekonstruált a fotós…

Egykori falfestményt is rekonstruált a fotós…

1

Romokból épült újjá a színház

Rengeteg képpel, videóval készült Vidovics Ferenc fotós a Szentesi Szalon egyik eseményére: a Tóth József Színház és Vigadó újjászületéséről válogatott bőséges anyagot. Az este folyamán a szentesiek számára oly kedves épületegyüttesről számos kulisszatitokra fény derült.

Vidovics Ferenc még a Pollák szakközépiskola diákjaként került az akkori színházba, egyik tanáruknak, Baráth Mihálynak köszönhetően, ő volt ugyanis a fővilágosító, és tanítványai a délelőtti matiné előadásokra bejártak segíteni. Amellett, hogy lehetősége volt a szakmát a gyakorlatban elsajátítani, Feri egyúttal a színház minden zegét-zugát, egész labirintusrendszerét megismerte. A fényképezés ezután jött az életébe, és az abban szerzett tapasztalatokkal felvértezve ment mindig a színházba fotózni.

Az előadás közönsége láthatta azt a kisfilmet, amivel Szentes az építészeti nívódíjra pályázott, amiben megálmodták a romokban álló színház fényes jövőjét, az eredeti, magyaros szecessziós, külső és belső állapot visszaállítását. Móra József önkormányzati képviselő, kulturális tanácsnok idézte fel a Petőfi Szálló – és részeként a színház – kilencvenes évekbeli sanyarú sorsát, a város pereskedését a tulajdonjogért. A 2021-es ünnepélyes átadásra uniós pályázat támogatásával kerülhetett sor. Szabó János tervezte a színházat, a belsőépítész Szenes István volt. A létesítmény felújítása turisztikai célú pályázatból készült, ezért is szerepel a nevében a vigadó szó. A pályázat az eredeti, szecessziós stílusú színházi belső rekonstrukcióját követelte meg.

Felidézték fotókon a Petőfi Cukrászda utolsó napját, amikor sorok kígyóztak a féláron kínált finomságokért, de szintén nosztalgikus pillanatokat szerzett a fotós az utolsó színházi előadás, az Anconai szerelmesek 2008 májusi felvételeivel. Ez utóbbiról sokan úgy tudják, ezután gördült le a függöny évekre, holott még egy Deák Diák Show és egy Petőfi sulis kórushangverseny következett, s csak másnap kezdték szétbontani a teátrumot.

A bontás és az építési munkálatok képsorozatai már korántsem voltak ennyire szívderítőek, rá is csodálkoztak a jelenlévők, milyen hatalmas átalakuláson ment át az épület, hogy visszakapja régi fényét. A fotós ott volt minden lényeges mozzanatnál, szerelésnél, kupolafelhelyezésnél, s ha kellett, felmászott a tetőre, hogy minél közelebb legyen az objektívjével az eseményekhez.
Sok érdekes kulisszatitokra fény derült Feri előadásában arról, mi mindent tud a színházi technika. Például forgószínpad is működik, valamint süllyeszteni is lehet a szereplőket és a díszletet – ezeket a látványos képességeket a legutóbbi, Körhinta című előadásban alkalmazták is. A színház egyik ékkövének számító, mozgatható díszes csillárnak is szerepet szántak a felújításkor a tervekben, de ilyen jellegű használatára technikai okokból egyelőre nem került sor. A jelenlévők egy eddig soha nem látott videóban azért megcsodálhatták, ahogyan a csillár a nézőtérre alászállva kinyílik.

Az eseményre tartogattak egy kuriózumot. A két középső páholy fölötti felületet egykor, száz évvel ezelőtt Erdőssy Béla festőművész nagyméretű falfestményei díszítették, egy-egy tavaszi-nyári, illetve őszi-téli életképeket ábrázolva. Móra József kérésére ezeket a seccókat Vidovics Ferenc fekete-fehér képek alapján, a mesterséges intelligencia segítségével rekonstruálta, kiszínezte.
A felújítás terveiben maradtak még impozáns ötletek, melyek a jövőben talán megvalósulhatnak. Egy videó zárta a Szentesi Szalon programját, amiben a Szentes Televízió felvételén bemutatták, hogy a színpad hátsó falát kinyitva szabadtéri színház nézőterét szándékoztak megvalósítani, valamint udvari kúttal, fürdővel is emelték volna is az épület fényét.

✍️📸Darók József








Forrás