85 éve, 1935. április 27-én született Szentesen Őze Lajos (1935-1984) színművész, Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész, posztumusz Kossuth-díjas.
Szentes Kisér városrészének a szélén, az Árpád utca 56. szám alatt született szegénysorsú családban Őze Lajos mészárosmester és Szabó Erzsébet főzőasszony gyermekeként. Tíz évesen szülei válása után húgával együtt nagyanyjához illetve nevelőanyához került, aki gyakran megverte – ekkor kezdett el dadogni. Beszédhibája miatt zárkózott, magányos gyermek volt, aki az olvasásban keresett menedéket.
A Köztársaság Téri Általános iskola tanulója volt (régebben Katolikus Népiskola, ma Szent Erzsébet Katolikus Általános iskola), ahol alsó tagozatos tanára, Arató István türelme segített neki legyőzni a dadogását. Ő szerettette meg vele a versmondást is. Az alsó tagozat osztatlan elemi osztályában két évvel felette járt Bucsány György (1933-2012) tanár úr, aki később a színészlegenda életének egyik legavatottabb krónikása lett.
Őze Lajos a középiskolai tanulmányait 1949-1952 között a szentesi Mezőgazdasági Technikumban végezte (ma Bartha János Kertészeti Szakgimnázium és Szakközépiskola). Agronómusnak készült. Magyartanára, dr. Sári Ilona (Halápi Ferencné) fedezte fel „Lajosom” tehetségét – rendszeresen mondatott vele verseket, és az iskolai színjátszókörbe is bevette.
A tanárnő, illetve Tóka Ernő akkori iskolaigazgató biztatására jelentkezett a Színművészeti Főiskolára. Itt óriási kihívások érték a fővárosi életforma és az előképzettsége szerény volta miatt. „Meg kellett tanulnia, merre jár a 6-os villamos, és akkor hallotta először. hogy volt Szophoklész… Az ilyet a pszichológiában keszonbetegségnek hívják.” – mondotta rá emlékezve Bucsány tanár úr.
Gellért Endre (1914–1960) a kiváló színészpedagógus vette pártfogásába és segített kibontakoztatni a tehetségét. Már főiskolásként szerepelt az Egy pikoló világos (Máriássy Félix, 1955) és a Két vallomás (Keleti Márton, 1956) című filmekben. A főiskolát 1956-ban végezte el, majd két évadot a miskolci Nemzeti Színháznál töltött.
Ezután a budapesti Nemzeti Színház szerződtette, amelynek negyedszázadon át, a haláláig tagja, vezető művésze volt. Kezdetben mély átélési készséggel jellemszerepeket, később főszerepeket játszott. Még mellékszerepeket játszott, amikor már nagy egyéniségként kezdték emlegetni. Átlagos termetű és külsejű volt, de mindig rá kellett figyelni, amikor belépett a színpadra.
Különösen emlékezetesek a Shakespeare-művekben – köztük a II. Richardban – továbbá a Csongor és Tündében, a Szecsuáni jólélekben, az Éjjeli menedékhelyben nyújtott alakításai. A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 100; ugyanitt százöt színházi felvételen is látható.
Munkásságával nagyban hozzájárult a kortárs magyar írók – Illyés Gyula, Németh László és mások műveinek színpadi sikeréhez. A Nemzeti színpadán utoljára A fizikusok című darabban Möbius professzor szerepében lépett fel, illetve 1984. nyarán a gyulai Várszínházban Módos Péter Itt a földön is című darabjában.
Filmművészi munkásságát számos karakterfigura életre keltése őrzi. Több mint 40 jelentősebb filmszerep, 20 tévéfilm és 30 hangjáték készült a szereplésével.
Őze Lajos pályája, élete tele volt töréssel, újraindulással, mámorba meneküléssel. Az 1960-as évektől depresszió gyötörte az érzékeny lelkületű, sérülékeny színészt. Meghatározó volt művészi példaképével, Latinovits Zoltánnal (1931-1976) való barátsága, akinek elvesztése súlyosan érintette.
Másfél évvel halála előtt egy hazalátogatására elkísérte a Film Színház Muzsika című hetilap riportere – az eredmény „Ahonnan messzire elláttam” címmel egy 3 oldalas, rendkívül adatgazdag és szubjektív képes életrajzi riport lett – címlapfotóval – az 1982. szeptember 4-i lapszámban.
Utolsó főszerepét már súlyos betegen játszotta Bacsó Péter Hány az óra Vekker úr? című filmjében, amelyet már nem tudtak befejezni. A munkafelvételekből emlékfilm készült.
Őze Lajos Budapesten hunyt el 1984. október 21-én, 49 éves korában. Sírja a Farkasréti temetőben van – 25-VII-1-44
Művészetét az alábbi díjakkal ismerték el: Jászai Mari-díj (1970), Farkas–Ratkó-díj (1970), Érdemes művész (1975), Kiváló művész (1984), Kossuth-díj (1990, posztumusz)
1992-ben „AZ ÕZE – egy színjátékos emlékére…” című 45 perces filmben Bacsó Péter, Bucsány György, Cserhalmi György, Dorogi Zsigmond, Gothár Péter, Halápi Ferencné Sáry Ilona, Kállai Ferenc, Oszter Sándor, Õze Áron fh., Õze Gábor és Törõcsik Mari emlékeztek alakjára – emellett a videómegosztón is számos felvétel található vele illetve róla.
Szentesen 1993. júniusában róla nevezték el az egykori Tudományos Mozgószínház-, majd később Szabadság Mozit – a nevet a jelenlegi üzemeltető is megtartotta. Ugyanebben az évben megjelent róla Valachi Anna: A színjátékos életei című kötete
1994-ben középiskolája falán felavatták Vígh László (1957-2016) domborműves emléktábláját, amelyen részt vett Ablonczy László, a Nemzeti Színház igazgatója, Sinkovits Imre Kossuth-díjas színmûvész, Õze Gábor videotechnikus, Õze Lajos idõsebbik fia, Valachi Anna író, irodalomtörténész, A színjátékos életei címû könyv szerzõje – Bucsány György magyar-történelem szakos tanár, igazgatóhelyettes, az emléktábla-állítás szervezõje vendégeként. Ugyanekkor Szentes kertvárosi lakótelepén utcát neveztek el róla
További részletek a mellékletekben, a Wikipédia szócikkben: https://hu.wikipedia.org/wiki/%C5%90ze_Lajos
illetve az Őze Lajos Emlékére FB-oldalon: https://www.facebook.com/groups/899105440465156
———–
Régebbi bejegyzések a Szentes élete régen – képekben, dokumentumokban FB-csoportban:
Emlékezés Őze Lajosra (2019.01.20.) – László Besze bejegyzése nyomán
https://www.facebook.com/groups/1925844790833203/permalink/2057103984373949/
Újságmúzeum (2019.02.02.) – Gólián Béláné bejegyzése nyomán
https://www.facebook.com/groups/1925844790833203/permalink/2078522075565473/
Emlékházat kap a színészlegenda (Délmagyar, 2020.03.22.) – Vida-Szucs Lajos bejegyzése nyomán
https://www.facebook.com/groups/1925844790833203/permalink/2846103282140678/
1991.11.20. – Őze Lajos emlékkiállítás a könyvtárban – Vágvölgyi Zoltán bejegyzése nyomán
https://www.facebook.com/groups/1925844790833203/permalink/2847436305340709/
Üzenet Szentesről Őze Áronnak (Koszta József Múzeum, 2020.04.02.) – Vida-Szucs Lajos bejegyzése nyomán
https://www.facebook.com/groups/1925844790833203/permalink/2867045136713159/
Üzenet Szentesnek, Őze Árontól (Koszta József Múzeum, 2020.04.03.) – Vida-Szucs Lajos bejegyzése nyomán
https://www.facebook.com/groups/1925844790833203/permalink/2869773683106971/
———–
A nap és a hónap más évfordulói Labádi Lajos (1953-2019) munkái nyomán – http://www.szentesinfo.hu/mozaik/netszemle.htm // http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2020/calendar/evfordulonaptar-04.htm#27
