Kezdőlap Könyvtár Gimnáziumunk első igazgatója és krónikása…

Gimnáziumunk első igazgatója és krónikása…

159

http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2015/11/Csukas-150.htm

1865-ben, épp másfél évszázaddal ezelőtt jelent meg első ízben a Szentesi Református Gymnasium Értesítője Csukás Benjamin igazgató-tanár szerkesztésében. Ebből az alkalomból 2015. október 28-án előadást szerveztek a Városi Könyvtárban.

150 éve adta ki az első Értesítőt Csukás Benjamin igazgató
http://ekonyvtar.vksz.hu/?docId=38807

A megjelenteket Szűcs Ildikó, a könyvtár ügyvezetője köszöntötte. Külön kiemelte, hogy intézménye és a gimnázium ez év szeptemberében egyidejűleg nyerte el az Akkreditált Kiváló Tehetségpont címet, amely alapját adja a további jó együttműködésnek.

Ez után Tóth Tamás József, a Horváth Mihály Gimnázium igazgatója beszélt a nagy múltú iskola jelenéről és a közeljövő terveiről. Az utóbbiak között a legnagyobb az épület külső megújítása, amelynek előkészülete már megkezdődött. A hagyományokhoz való ragaszkodás jegyében indult gyűjtés a pár éve eltűnt kis harang pótlására. Mindig ennek hangjára indult a ballagás, ez volt az iskola lelke – mondta az igazgató.

A következő előadó Labádi Lajos főlevéltáros, nyugalmazott levéltárigazgató volt, aki a 150 éve, 1865-ben először megjelent Gimnáziumi Értesítő szerzőjéről, Csukás Benjamin igazgató-tanárról emlékezett meg.

Gimnáziumunk alapítója, Zolnay Károly (1833-1925) idős kort élt meg. Munkásságáért nyugállományba vonulásakor megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét. Életnagyságú portréja a gimnázium dísztermében látható, és emlékét őrzendő 1932-ben utcát neveztek el róla Szentesen.

Zolnay mellett az első igazgató, Csukás Benjamin (1833-1879) személye, a városért végzett sokirányú tevékenysége méltatlanul kevéssé ismert. Labádi Lajos ezen az estén Róla tartott ismertetést, mondandóját számos eddig még nem publikált korabeli dokumentummal és képpel illusztrálva.

Csukás Benjamin régi nemesi családból származott, felmenői 1499-ben nyerték el a nemességet és a Zétényi előnevet.

Édesapja, Csukás András Baján élt, 1832. július 7-én kötött házasságot Dömötör Judittal. Benjamin nevű fiuk 1833. augusztus 5-én született Izsákon.

A tanári diploma megszerzését követően 1856-ban a gyönki gimnáziumban (ma Tolnai Lajos nevét viseli) kezdte pályafutását, ahol egy évvel később igazgatóvá nevezték ki. Posztján nem sok időt tölthetett, mivel szókimondó természete nem volt ínyére az iskola fenntartójának.

Így mondhatni kapóra jött neki, amikor 1862-ben a szentesi gimnázium országos pályázatot hirdetett a III-IV. osztályok tanári állására. Kilenc pályázó közül bizonyítványai alapján őrá, mint volt igazgató-tanárra, felszentelt lelkészre esett a választás, akit egyúttal megbíztak az igazgatói teendők ellátásával is. 1865 és 1869 között pedig már kinevezett igazgatóként állt az intézmény élén.

A Kurcaparti utcában lakott – ma Tóth József utca – a református egyház tanítói lakásában.

Felesége Illésy Ida volt, aki 10 évvel fiatalabb volt nála. Egy közös gyermekük születetett, Endre. Velük egy háztartásban élt idős édesanyja, valamint a fiatalon elhunyt Elek nevű testvérének két fia – Zoltán és Árpád –, akiket gyámsága alá fogadott, és a szentesi gimnáziumban taníttatta őket.

A tanítás mellett jelentős szerepet vállalt a helyi közéletben is. 1866-ban több társával együtt egy Polgári Olvasókör, valamint egy Tűz-kármentesítő Egylet megalakítását szorgalmazták. 1868-tól városi képviselőként tevékenykedett, a Vasútügyi és a Kolera Bizottság elnöke, valamint a jogi, az egészségügyi és a kertészeti szakosztályok tagja volt. 1869-ben ő kezdeményezte és harcolta ki a polgári fiú- és leányiskolák felállítását.

1870-ben Szentes Város Iskolaszékének jegyzőjévé, 1872-ben pedig elnökévé választották. 1871 és 1874 között a református egyház főgondnoki tisztségét töltötte be. Működése alatt rendbe szedte az egyház zilált anyagi ügyeit, tőle indult ki a felsőpárti református templom felépítésének terve is. 1872-ben megválasztották a Bökény–Mindszenti Tiszaszabályozási Társulat igazgatójává, mely tisztségét 1877-ig viselte. Ekkoriban ő volt a helyi Deák-párt és a Kaszinó Egylet elnöke is. Sokirányú közéleti tevékenysége mellett jelentősnek mondható publicisztikai munkássága.

Hosszas betegeskedést követően 1879. május 29-én hunyt el Szentesen. Temetése napján a Szentesi Lap méltatta pályafutását. Hamvait az alsó református temetőben helyezték örök nyugalomra. Labádi Lajos nyugalmazott levéltárigazgató – aki régebben is írt már Csukás Benjaminról, városunk elfeledett tehetségéről – most is hangsúlyozta: az intézmény első igazgatójának emléke méltó megörökítésre vár, legalább a gimnázium épületében!

Csukás Benjamin leszármazottai között is voltak-vannak jeles személyek. Fia, Csukás Endre református lelkész lett, 1920-23. között Őriszentpéter kisgazdapárti képviselője volt.

Öt gyermeke közül a legnevesebb, DDr. Csukás Zoltán (1900-1957) egyetemi tanár, az MTA levelező tagja, Kossuth-díjas – nevét viseli a csornai Mezőgazdasági Szakközépiskola.

Dédunokája dr. Csukás Zoltán Miskolcon élő nyugalmazott állatorvos.

A Gimnáziumi Értesítők és Évkönyvek digitalizálása nemrég fejeződött be a Városi Könyvtárban, amint arról a Mozaikban is hírt adtunk. Tímár Ferenc mérnöktarár, informatikus-könyvtáros ennek a munkának a részleteibe nyújtott betekintést.

Egyúttal ízelítőt adott az e-Könyvtár gyűjteményben a Gimnáziumhoz kapcsolódó közel félszáz szöveges-, képi- és multimédiás dokumentumból is.








Forrás