155 éves a szentesi sajtó: ünnepi megemlékezés és koszorúzás a Szentesi Lapok évfordulóján
Szentes, 2026. július 9., csütörtök – Mérföldkőhöz érkezett Szentes kulturális és sajtótörténete: pontosan 155 évvel ezelőtt, 1871. július 9-én jelent meg a város első, helyben előállított és nyomtatott sajtóorgánuma, a Szentesi Lapok. A jeles évforduló alkalmából Szentes Város Önkormányzata ünnepélyes megemlékezést és koszorúzást szervezett a Petőfi utca 1. szám alatt, a lap egykori alapító-kiadója, Cherrier János emléktáblájánál.
Az eseményen tiszteletét tette a helyi közélet és a sajtó több képviselője. A főhajtás végén az emléktáblát Móra József önkormányzati képviselő a város, Halupa Eszter főszerkesztő pedig a Szentesi Élet nevében koszorúzta meg.
❗„A múlt értékei hatnak a mára is”
A koszorúzást megelőzően Móra József önkormányzati képviselő mondott ünnepi beszédet, amelyben kiemelte a helyi emlékezet és a hagyományápolás fontosságát.
„Miért van szükség arra, hogy a szorgos hétköznapok között megálljunk egy-két percre ünnepelni? Azért van véleményem szerint szükség erre, mert a múltunkat így tudjuk megbecsülni. Múltunknak vannak olyan értékei, amik hatnak a mára is” – fogalmazott a képviselő.
Móra József beszédében felidézte, hogy a Cherrier János-emléktáblát 2022-ben avatták fel. A kezdeményezés apropóját Pető Bálint komoly kutatómunkája és doktori disszertációja adta, amely könyv formájában is megjelent, és pontos statisztikákkal, mélyreható elemzésekkel tárta fel a szentesi dualizmus kori sajtó múltját. Ez a munka bizonyította be hitelt érdemlően, hogy Szentes önálló sajtótörténete 1871. július 9-én vette kezdetét, amikor elhagyták a nyomdát a Szentesi Lapok első példányai – köszönet illeti ezért Cherrier Jánost, aki a helyi nyomdát és a lapot megalapította, valamint Horthy László felelős szerkesztőt.
🔴Szentes, mint az újságírás bölcsője
A képviselő beszédében külön köszönetet mondott a szentesi helytörténet ikonikus alakjainak, Labádi Lajos egykori főlevéltárosnak, valamint Tímár Ferencnek, akik fáradhatatlanul ápolták és ápolják a helyi sajtóhagyományokat. Kiemelte, hogy az újságírás mögött mindig ott áll az ember, az újságíró, akik a 19. század végén és a 20. század elején rendkívül fontos társadalmi és politikai szerepet töltöttek be a város életében.
Példaként említette a szentesi gyökerekkel rendelkező vagy helyben alkotó újságíró-óriásokat:
◾ Törzs Kálmán újságírót, aki Szentes országgyűlési képviselője is volt.
◾ Sima Ferenc lapszerkesztőt, kiadót, aki a helyi képviselő-testületben végzett áldozatos munkája után a parlamentben is képviselte a várost.
◾ Heltai Ferenc újságírót, a főváros későbbi negyedik főpolgármesterét, aki modernizálta Budapest gázellátását, és rövid idő alatt hatalmasat lendített a huszadik század eleji főváros fejlődésén.
◾ Farkas Antal író-újságírót, a Népszava szerkesztőségének oszlopos tagját.
◾ Kulinyi Zsigmondot (akire a köznyelvben a sajtótörténeti kutatások kapcsán mint „kulinyira” hivatkoztak), a Szegedi Napló főmunkatársát, Szeged történetének kiemelkedő kutatóját.
Móra József rámutatott arra, hogy a szentesi Horváth Mihály Gimnázium egy olyan szellemi bölcső volt, ahonnan számtalan tehetséges fiatal indult el az újságírói pályán, hogy aztán országos hírű karriert fusson be.
👉A digitális jelen és a jövő alapjai
A beszéd végén a képviselő köszönetet mondott mindazoknak, akik lehetővé tették, hogy a Szentesen megjelent történelmi újságok és folyóiratok ma már digitalizálva, az interneten keresztül is szabadon kutathatók és bárki számára elérhetők legyenek. „Ez azt mutatja, hogy Szentes szellemi élete rendkívül gazdag. Erre a rendkívül gazdag szellemi életre lehet építkezni, és én azt gondolom, hogy a kései utókor ezt meg is fogja tenni” – zárta szavait a képviselő, mielőtt felkérte az emlékezőket a koszorúk elhelyezésére.
A hivatalos ceremóniát követően az emlékezők a Szentes Házba vonultak át, ahol a Szentesi Élet szerkesztőségének vendéglátása mellett kötetlen, baráti beszélgetéssel és sajtótörténeti emlékezéssel zárult az ünnepi délelőtt.
www.szentesimozaik.hu
Hírek|29
