Szentes első közéleti sajtótermékének 155 évvel ezelőtti megjelenésére emlékeztek július 9-én. 1871-ben jelent meg az első, helyben nyomtatott újság városunkban, Szentesi Lapok címmel, ettől számítjuk a modern, polgári hírközlés indulását a településen.
Az évforduló apropóján a Petőfi utcán még 2022-ben felavatott emléktáblánál Móra József önkormányzati képviselő idézte fel a nyomdaalapító Cherrier János, illetve a múlt legjelentősebb szentesi újságíróinak alakját. Szentes életében rendkívül fontos szerepet töltöttek be az újságírók, akik az írás mellett közéleti szerepvállalásukról is ismertek. Törs Kálmán országgyűlési képviselő is volt, Sima Ferenc a helyi képviselő-testületben, majd parlamenti képviselőként is sokat fáradozott a városért. Szentes gazdag szellemi élete kibocsátó bölcsője volt az országos sajtóban kiemelkedő pályát befutó újságíróknak is. Heltai Ferenc, a főváros negyedik főpolgármestere volt, és újságíróként is sokat tett Budapest fejlődéséért, vagy Farkas Antal, aki a Népszava szerkesztőségében ötven éven át dolgozott, de említhetjük Kulinyi Zsigmond, a Szegedi Napló főmunkatársának nevét.
Fontos felelőssége az utódoknak, hogy a nagy elődök neve ne merüljön feledésbe, így az 1968-ban alapított, tehát közel hatvan éves Szentesi Élet szerkesztőségének közvetlen szomszédságában lévő emléktáblánál Móra József, illetve Halupa Eszter felelős szerkesztő közreműködésével az önkormányzat és a mai lapkészítők koszorúi hirdetik a múlt megbecsülését.
📰Az 1871-es esztendő azért is jelentős, mert két lap is elindulása is innen datálható: a város első nyomtatott lapja a Szentesi Füzetek volt, Oroszi Miklós polgármester kiadásában, 1871 februárjában, azonban ezt még Szegeden nyomtatták, és elsősorban mezőgazdasági szakfolyóiratnak tekinthető.
Pető Bálint A szentesi sajtó kezdetei (1871-1883) című kötetében részletesen bemutatja a Szentesi Lapok című újságot, melynek debütáló számát 1871. július 9-én vehették kézbe a korabeli olvasók. Ettől a naptól számíthatjuk a modern, nyomtatott polgári hírközlés megindulását a városban. A Cherrier János nyomdász kiadásában megjelent „Vegyes tartalmu hetilap” felelős szerkesztője Honthy László volt.
Az első számban megjelent Ok és okozat című vezércikkében Honthy a sajtó felelősségéről, társadalmi szerepének jelentőségéről értekezik. Célul tűzte ki a felelős szerkesztő, hogy minden fontosabb fővárosi, illetve országos eseményről is beszámoljon a lap, sőt a kor szellemének megfelelően a szépirodalom sem hiányozhatott a hasábokról (Tárca rovat). A Szentesi Lapok kerülte a politikai részrehajlást, teret engedett a véleménynyilvánításnak, bár a városvezetés felé nagyfokú lojalitást tanúsított – mutat rá monográfiájában Pető Bálint.
Az újságban a vezércikkek visszatérő témája volt a távolsági közlekedés, azon belül is a vasút ügye, amelynek megvalósítása a település gazdasági fejlődését szolgálta volna. Közérdekű információkat, hirdetményeket is közölt a lap, ám nem alakult ki állandó rovatszerkezete. Értékes dokumentumnak számítanak a korabeli bulvár- és bűnügyi hírek.
A Szentesi Lapok végül nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és alig több mint egy éves működés után az 1872. június 30-i, utolsó lapszámmal megszűnt.
✍Darók József
📸Vidovics Ferenc
