150 évvel ezelőtt született Csallány Gábor, a szentesi múzeum alapítója. A jeles évforduló alkalmából Szentes város támogatásával emlékkötet jelent meg a múzeum első 70 évének történetéről.

150 évvel ezelőtt, 1871. május 10-én Tamásiban született Csallány Gábor, aki 1893-tól élt Szentesen. A Körös-Tisza-Maros Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat napidíjas műszaki telefonfelügyelőjeként a város környéki folyószabályozási munkák közben figyelt fel az ásók által kiforgatott régészeti leletekre és így lett lelkes, a múlt emlékei iránt elkötelezett gyűjtő. 1897-ben pedig a Csongrád Vármegyei Történeti és Régészeti Társulat egyik megalapítója és a társulat által működtetett múzeum megálmodója, majd 70 éven át vezetője és igazgatója volt.
Az amatőr műgyűjtőből rövid időn belül képzett szakember, régész lett, aki már fiatalon elindult a tudományos pályán is. Szentesen és környékén 7 évtizeden keresztül vezetett ásatásokat, nevéhez olyan sok feltárás köthető, ami csak néhány magyar régészre jellemző. Munkásságát, a múlt emlékeinek elhivatott védelmét és gyűjtését mi sem jellemzi jobban, hogy a szeretett múzeuma 70 év alatt nemzetközi hírnévre tett szert, és ma is a népvándorlás kor kutatásának egyik fontos helye Magyarországon.
Csallány Gábor munkásságát élénk érdeklődéssel kísérte a helyi és sokszor az országos sajtó is, mondhatni, szinte minden lépéséről beszámoltak. Dr. Szalontai Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóságának régész főosztályvezetője közel 30 éve, egyetemista kora óta szisztematikusan gyűjtötte ezeket az újságcikkeket, amiket most szerkesztett formában jelentetett a „Hát atyámfia a muzeum nem komédia” A szentesi múzeum történetének első 70 éve a korabeli sajtó alapján című kötetben.

Közel 1500 cikk olvasható a könyvben időrendi sorrendben. Ezekből részletesen megismerhetünk egy szakmát, egy tudományt, megérthetjük a közművelődés célját és értelmét, bekukkanthatunk a hazai régészet hőskorszakába, sok-sok hasznos tudományos információkat kaphatunk leletekről, lelőhelyekről, amelyeket máshonnan beszerezni ma már aligha lehetséges.

Miközben pedig hírről hírre haladunk előre nemcsak szemlélői, de aktív szereplői is leszünk egy tudományterület létrejöttének és mindennapjainak. Közben pedig rendkívüli részletességgel ismerhetjük meg egy vidéki kisváros szellemi- és kulturális életét, annak szereplőit és eseményeit, és így kissé magunk is szentesi polgárokká válunk.
Ez a folyamat elevenedik meg a 70 évnyi sajtóban és a folyamat végére egy hóbortos, ám maximális elhivatottságú ember által létrehozott szobányi gyűjteményből egy Európa hírű múzeum válik.
A könyvhöz Dr. Vörös Gabriella a Szegedi Tudományegyetem docense, a szentesi múzeum egykori igazgatója és Szentes kulturális életének egyik aktív szereplője írt ajánlást, aki munkásságával maga is méltó utóda Csallány Gábornak.

Az 533 oldalnyi újságcikk mellett 186 fotó és rajz jeleníti meg a múzeum 70 évnyi történetét. A kötet végén a név- és tárgymutatóban pedig százával olvashatjuk azoknak a szentesi és Szentes környéki embereknek a nevét, akik adományaikkal hozzájárultak a múzeum gyűjtemény gyarapodásához és a múzeum működéséhez. Reméljük, hogy leszármazottaik büszkébben fognak ezután a Múzeumra tekinteni.
A kötetet a budapesti Martin Opitz kiadó jelentette meg, amihez felismerve a kiemelt évforduló jelentőségét és elismerve Csallány Gábor hatalmas munkásságát Szentes városa is támogatást nyújtott ezzel is ünnepelve a jeles évszámot. A kötet megjelentetéséhez jelentős mértékben járult hozzá Szabó Zoltán Ferenc polgármester, Szűcs Ildikó önkormányzati képviselő, a Művelődési, Oktatási és Kulturális Bizottság elnöke és a Mihály Béláné elnökasszony által vezetett a Szentes Városért Közalapítvány Kuratóriuma.

A jelenlegi járványhelyzet miatt csak remélni tudjuk, hogy a kötet nyilvános bemutatójára hamarosan sor kerülhet, amelyről a későbbiekben értesíti a Polgármesteri Hivatal az érdeklődőket.

A fotón Csallány Gábor látható a 23. számú rézkori sír feltárása közben Szentes-Kistőkén (Koszta József Múzeum üvegnegatívja).





Forrás