Ismét elveszítettünk egy kiváló írót, újságírót és kollégát. Lovas József Pál a Szentesi Élet korábbi felelős szerkesztője, jelenlegi munkatársa, a megyei napilap, az azóta megszűnt reggeli Délvilág volt munkatársa. Csongrádon élt, a Tiszához közeli családi házban látott napvilágot számos novellája, amelyek különböző antológiákban jelentek meg. Íróasztalának fiókjában, a számítógépben félig kész regények, elbeszélések sora várta, hogy befejezze azokat. Azt mondta, az újságírás, a lapszerkesztés sok időt elvesz a szépírástól. Választani nem tudott közülük, kedvelte, szeretettel művelte mindkettőt. Vállalva azt is, hogy naponta 13 kilométert utazzon a Tisza jobb partjáról a folyó bal partján elterülő munkahelyére, a már-már szülővárosának tekintett Szentesre. Fia szerkesztőségünkhöz eljuttatott tegnapi üzenetében azt írta, édesapám a mai napon örökre lerakta a golyóstollat!
Jóska, búcsúzunk tőled, szeretettel emlékezünk rád!