Kezdőlap Kultúra és szórakozás Kiállítás Egy olvasmányos kiállítás…

Egy olvasmányos kiállítás…

60

http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2016/2/haboru.htm

Ez egy időt igénylő kiállítás – ezzel a gondolatokkal ajánlotta minden érdeklődő figyelmében Poszler György tanár a Tokácsli Galériában 2016. február 5-én megnyíló „Háborút újságol a vérszagú újság” – A Nagy Háború első két éve három város sajtójának tükrében című tárlatot.

A 2014-es évet az első világháború kitörésének 100. évfordulója alkalmából emlékévvé nyilvánította a kormány. Az ország és egész Európa emlékezett az első nagy világégésre, mely addig soha nem látott mértékű áldozatot követelt és átrajzolta Európa térképét. A háború második centenáriumi évében a Magyar Nemzeti Levéltár hálózatán belül működő csongrádi, kiskunfélegyházi és szentesi levéltár e rendhagyó kiállítással kívánja bemutatni a háború első 18 hónapjának hátországi életét és a három város háborúhoz való viszonyát, a helyi sajtó tükrében – mondta Tánczos Roland, a Szentesi Levéltár vezetője

A szarajevói merénylet és az azt követő ultimátum, majd a hadüzenet nem érte váratlanul „a politikusokat és a politika ügyei iránt érdeklődő újságolvasó embereket”. A háború kirobbanásakor várt gyors katonai sikerek és a tervezett villámháború helyett 1915 végére állóháború alakult ki, lezárult a háború első szakasza.

A kormányzatnak a kezdetektől határozott törekvése volt, hogy minden erőt a háború szolgálatába állítson Ennek részeként teljesen kézbe vette a közvélemény irányítását is. A sajtót szigorú keretek között igyekezett tartani főként azzal a céllal, hogy a háború iránt mutatkozó kezdeti lelkesedést fenntartsa. A rendeletek értelmében a cenzúra mindenekelőtt a hadiérdekből veszélyes cikkek közlésének tilalmát jelentette.

A háború kitörése idején Csongrádon három, Kiskunfélegyházán kettő, Szentesen négy sajtóorgánum működött. Csongrádon a Szilber János nyomdájában nyomtatott Tiszavidék (T) című politikai hetilap 1890. márciusában jelent meg először és utoljára 1916. július 2-án vehette kezébe a lapot az olvasó. Az újság a Községi Párt, majd pártállástól függetlenül a község vezetését irányító csoport lapja volt. A liberális Csongrádi Lap (CSL) vegyes tartalmú közlönyként indult 1891. februárjától és 25 év után 1915. nyarán szűnt meg. 1903. októberében független hetilap jelent meg Csongrádi Újság (CSÚ) címmel. A 27 évfolyamot megélt lap is a többi csongrádi sajtó sorsára jutott: utolsó száma 1915. augusztus 8-án került ki a nyomdából. Mindhárom újság életét a háború pecsételte meg; a szerkesztők, kiadók, nyomdászok hadba vonulása, a háború okozta anyagdrágulás ellehetetlenítette a megjelenést. Az első világháború idején megjelenő Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó (FH) című újság két korábbi sajtókiadvány egyesülésével jött létre. Félegyházi Hírlap néven 1885-ben indított újságot dr. Holló Lajos, a város későbbi országgyűlési képviselője Az újság hetente egyszer, 1898-tól vasárnaponként jelent meg. Az újság a Függetlenségi és Negyvennyolcas Párt helyi szócsöve volt 1895-ben vetélytársa támadt a lapnak: egy új, szintén vasárnaponként megjelenő hetilap, a Félegyházi Híradó. Laptulajdonos-változások miatt később a két újság egy kézben egyesült, 1903-tól Félegyházi Hírlap egyesült Félegyházi Híradó néven jelent meg. A város másik hetilapját, a Félegyházi Közlönyt (FK) 1902-ben alapította egy helyi nyomdász. A vasárnaponként megjelenő 1913-tól a Nemzeti Munkapárt helyi szervezetének hivatalos lapja lett. A Szentesi Lap 1872 augusztusában indult, 48-as függetlenségi szellemiségű, tehát ellenzéki hangvételű újság volt. A Szentes és Vidéke első példányai 1880 januárjában kerültek ki a sajtó alól. A lap a vármegyei vezetés oldalán állt, ezáltal kormánytámogató újságnak számított. Az Alföldi Ellenzék mutatványszáma 1901. december 22-én jelent meg A szerkesztőség 48-as függetlenségi alapokon állott, ellenzéki irányvonalat vitt. 1914 januárjában jelent meg a szintén ellenzéki, köztársaság párti lap, a Szentesi Ellenőr, amelyet Lánczi Simon Pál szentesi ügyvéd szerkesztett.

A kiállításnak nem célja a háború kezdeti eseményeinek monografikus feltárása. A három város sajtójából válogatott cikkek és cikkrészletek jellemzően a helyi eseményeket kívánják bemutatni, rávilágítva a hátország háború miatt megváltozott életére és emlékeztetni akarnak a háború katonai és polgári áldozataira, illetve az itthon maradt „hétköznapi hősökre”. Egy-egy téma előtt rövid bevezetőket talál a kiállítás látogatója, mely tömören összefoglalja a tematikus egységeket.

Szívből ajánljuk e kiállítást mindazoknak, akik ismerik a Nagy Háború eseménytörténetét, de a hátország életére, valamint az itthon maradottak küzdelmeire is kíváncsisággal tekintenek.








Forrás